Események‎ > ‎Hírek‎ > ‎

Ne legyél áldozat! - Gyermekvédelmi tanácskozás

Papp Károly, 2014. ápr. 15. 23:19   [ 2014. ápr. 22. 23:23 frissítve ]

Kerepes Város Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezésében megrendezésre került az éves gyermekvédelmi tanácskozás, amely keretein belül különösen kiemelt részt kapott a gyermekbántalmazás témaköre. Egy speciális eset mentén elkészült ombudsman jelentés alapján a téma teoretikusa, egy kiemelt előadó dr. Herczog Mária Család Gyermek Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület elnök asszonya tartott előadást nagy segítséget nyújtva ezzel a megjelent segítő szakembereknek, gyermekjóléti szolgálatoknak, a jelzőrendszeri tagoknak és minden a téma irányába elkötelezett érdeklődőnek.


A jelzőrendszeri tagok közül szinte teljes volt a jelenlét

A sokféle segítőszakma gyerekekkel és családokkal dolgozó képviselőit Mayer Endréné, Kerepes tanácsnoka köszöntötte, aki maga is szívügyének tekinti a gyermekvédelmet, hiszen sokáig pedagógusként dolgozott, és hangsúlyozta, hogy csak a családokkal és gyerekekkel együtt dolgozva, őket elfogadva érhetők el a kitűzött célok, oldhatók meg a problémák. Az intézmény vezetője, Horváth Vera pedig köszöntőjében úgy indokolta a megbeszélés fontosságát: amikor kollégáival átbeszélték a szigetszentmiklósi mindenkit elborzasztó, éveken át tartó gyermekbántalmazási esetről készült ombudsmani vizsgálat eredményét, arra jutottak, tulajdonképpen ez bárhol megtörténhetett volna, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ennek esélye a lehetős legkisebb legyen, ezért közösen kell gondolkodni, elemezni, dolgozni. 

Herczog Mária előadásában, kapcsolódva az ombudsmani jelentéshez, kitért a prevenció, a családgondozás, a családsegítés és a segítő, támogató szemlélet fontosságára is. Szinte minden tanácskozáson felmerül a kérdés, van-e valamilyen bevált recept az ilyen esetek megelőzésére, sajnos azonban nincsen egy olyan megoldás, ami minden típusú bajra használható volna, hiszen minden eset más. Ezért is fontos a helyi közösségekre építeni: ha csak a valóban szakmai segítséget igénylő esetek jutnak el a szolgálatokhoz, sokkal több kapacitás szabadul fel. Ugyanakkor fontos volna tisztázni azt is, hogy a laikusoknak meddig szabad és kell beavatkozni egy-egy esetben. Ezen az elven, már évek óta sikeresen működik a közösségi, civil alapon szerveződő nyitott ház program Ausztráliában: egy-egy utcában, környéken az önként jelentkezők vállalják, hogy adott napokon hozzájuk betérhetnek a bajban lévő, magányos, ijedt, szorongó, segítségre szoruló gyerekek és fiatalok - az önkéntesek pedig szükség esetén értesítik a szakértőket. 

Talán magától értetődő, de a jelzőrendszer hatékony működésének egyik alapja lehetne a jelzőrendszeri tagok közötti személyes, informális kapcsolatok hasznosítása. A Kerepeshez, Szigetszentmiklóshoz hasonló méretű településeken a kollégáknak ismerni kellene egymást, illetve egymás erősségeit és gyengeségeit, ezek tudatában pedig könnyebben lehetne együtt dolgozni. A szakembereknek emellett érdemes volna egymás erősségeit tovább erősíteni, a gyengeségeket pedig átbeszélni. Nagyon fontos az a fajta transzparencia is, hogy ismerjük egymás munkáját, tudjunk arról, ki mit tett meg pontosan egy-egy esetben.

Virággal köszöntötték az előadót

A megbeszélés során szakmai nehézségként merült fel a gyerek kiemelése a családból. Szó esett ennek kapcsán a szegénységről, és arról, hogy milyen nehéz egy-egy esetben megítélni a kiemelés szükségességét – egyrészt, mert a szakember is csak szubjektíven tudja az életkörülményeket megítélni, másrészt itt hatványozottan fontos a családgondozás. A nagyon rossz anyagi körülmények között élő családokban, főként, ha a szülők is már így nőttek fel, nem elég, ha a szociális munkás arra kéri a szülőket, hogy takarítsanak ki, tegyenek rendet, főzzenek vacsorát. Valószínűleg ennél több segítségre lesz szükségük, hiszen a szülők csak elvétve hanyagolják el gyereküket gonoszságból, sokkal több esetben egyszerűen hiányoznak náluk bizonyos készségek. Nem szabad, hogy a szakember pusztán az anyagiak alapján ítéljen, hiszen a jó körülmények között élő családokban ugyanolyan gyakori a gyerekek elhanyagolása vagy bántalmazása, ám ezeknek a szülőknek sokkal jobbak az érdekérvényesítő képességeik és lehetőségeik, könnyebben titkolják el az eseteket, így ritkábban is kerülnek napvilágra. 

Az anyagi helyzet mellett az elhanyagolásnak, nem megfelelő bánásmódnak lehetnek mentális vagy lelki problémákból adódó okai, és történhetnek olyan, a szülőkön kívül álló események (pl. munkahely elvesztése), amik befolyásolják a család életét. Ezért fontos a szülők készségeinek megerősítése, a szülőség támogatása is.

Ráadásul a gyermekbántalmazás, az elhanyagolás, a gyermeki jogok megsértése az intézményekben is létező jelenség, így nem feltétlenül megoldás egy-egy áldozattá vált gyerek helyzetében az azonnali intézetbe utalás sem. 

Érdemes továbbá elgondolkodni a szakmai felelősségvállaláson és a szülők szerepén is. Gyakori, hogy a szülőket a szakemberek nem partnerként, hanem laikusként kezelik, azonban ahogy bekövetkezik a baj, a büntetőjogi felelősség már csak a szülőt terheli. A szakmai vizsgálat sokszor elmarad, vagy ahogyan a szigetszentmiklósi esetben is, nem állapít meg különösebb hiányosságokat, nem történik meg a rendszer hibáinak kijavítása – pedig ilyenkor lehet igazán rálátni a problémás területekre, ezért fontos levonni a következtetéseket.   

Az egyik tanulság az lehetne, hogy a jövőben univerzális szolgáltatásokra kellene a rendszernek átállni: ezek ugyanis nem stigmatizálnak, hiszen bárki számára hozzáférhetőek, viszont láthatóbbá válnak a segítségre szorulók is, ráadásul működhetnek laikus segítséggel – mint amilyen a Biztos Kezdet program is – így teremtve munkahelyeket.

A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás hazánkban inkább büntető szemléletű, mint támogató, pedig a nemzetközi tapasztalatok alapján az utóbbi eredményesebb. Attitűdváltásra volna szükség a szakmában: ahelyett, hogy a szakember megmondja, mit kell a kliensnek tennie, „mi a jó” neki, egy egyszerű kérdéssel – mire van szüksége? – és nyitottsággal tartósabb eredmények érhetők el. Utóbbi szemléletre épít a családi csoport konferencia is, ami a szűkebb közösség, család erőforrásaira építve old meg egy problémát; a különböző szociális szolgáltatásokban nagyon jól alkalmazható, és eredményesebbé teszi működésüket is. 

Az előadás után a résztvevők a saját szakmai területükön felmerülő problémákat osztották meg egymással és kerestek ezekre közösen megoldásokat. Abban is megegyeztek, hogy a témában még szervezni fognak találkozót.

Az előadó is hozott ajándékot

Szerző: Schneider Kata -

A téma linkjei:

 
OGYEI Módszertani levél – A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése, és kezelése:  
OGYEI Módszertani levél- Gyermekbántalmazás és elhanyagolás:
Módszertani anyagok a MOGYESZ oldalán:
A génektől a társadalomig:a koragyermekkori fejlődés színterei, és A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások c. kötetek a Biztos Kezdet sorozatból letölthetők innen:
Bővebb információ a családi csoport konferencia és a Chicoca fája képzésekről:
Parenting support in Europe (Tárki- Tudok, Eurofound)



Comments